Karácsonyi zsongás 2.

Elindult az ajándék özön időszak. Ajándékozás az iskolában, munkahelyen, baráti körökben. Én is hamarosan indulok, hogy átadjam kicsiny ajándékomat, s izgatottan várom én kitől fogok kapni. 🙂

Amennyire örömmel tölt el az ajándékozási láz, annyira félek a csomagolástól. Én úgy lettem lekódolva, hogy erre az elvileg könnyű folyamatra képtelen legyek. Küzdök is ez ellen rendesen, hosszú évek kemény munkája, hogy mostanra, csak 30 percet vesz igénybe a bíbelődés és nem hullik ki a hajam teljesen, mire végzek vele.

Idén szeretnék törekedni az egyszerűségre mindenben, mert úgy éreztem az elmúlt években elveszett az ünnep lényege a színekben, csillogásban, sütés-főzésben, rohanásban, túlbonyolításban.

Az ajándékokban, s azok becsomagolásában is törekszem a letisztultságra. Úgy döntöttem nem veszek tarka-barka csomagoló papírokat, hanem én készítek valamit… 🙂

Lássuk mi sült ki belőle:

Vettem háztartási csomagolópapírt, ugyanis azt tapasztaltam, hogy sokkal strapabíróbb, mint azok a fényes vackok, amiket árulnak. Kevésbé gyűrődik, nehezebben szakad, könnyen dekorálható.

Először ezzel beborítottam mindent külön- külön. 🙂

Majd hópihéket gyártottam, kisebb- nagyobb sikerrel (talán inkább kisebb… na majd jövőre ezt is megtanulom 😀 ), s ráragasztottam különböző elrendezésben a borításra. Kicsit későn jutott eszembe, de nektek még mondhatom, ha nincsen kedvetek vagdosni, szerezzetek tortacsipkét, s azzal dekoráljátok ki a papírt, az nagyon szép lesz. 😀

Vékony színes szalaggal átkötöttem a csomagot.

Készen is vagyunk! 😛

Ezután csak az a dolgunk, hogy átnyújtsuk a gazdájának! 🙂

Örömteli készülődést kívánok Mindenkinek!!!! 🙂

 

Szilveszteri szendvics felpörgetve

Nem tudom, kinél, mi a szokás szilveszterkor, nálunk nincsen lencse, sem egyéb nagy hagyomány, amihez körömszakadtáig ragaszkodunk. Ami állandó és örök, az a szendvics. Ma egy olyan újragondolást hoztam nektek, amit a férjem készített a múlt héten (érdekes eredménye, annak a leleményességnek, mikor a FÉRFI magára van utalva egy napig). 🙂

Fél óra alatt elkészíthető szendvics tekercs. Könnyű felszolgálni és eszméletlen finom! 🙂

Hozzávalók:

• Leveles tészta
• Tejföl
• Sajt
• Felvágottak, szalámi stb…
• Tojás

Elkészítés:

(1) Nyújtsuk ki a leveles tésztát kb. 0,5 cm vastagra. (Én boltban veszem a kész tésztát, szerintem teljesen korrekt az íze, valamint lényegesen felgyorsítja a gyártási folyamatot, hogy azzal már nem kell bíbelődni.) 😀 (2) Kenjük meg a tésztát tejföllel (ne sajnáljuk, bőven tegyünk rá, így nem lesz száraz). (3) Szeljünk fel sajtot, s egyenletesen pakoljuk a tejfölre. (4) Jöhetnek a felvágottak stb… ki, mit szeret, azzal pakolja meg (zöldséggel is nagyon finom, ha valaki nem fogyaszt húst). (5) Tekerjük fel. Figyeljünk, hogy se túl laza, se túl szoros ne legyen (kb. 2-3 tekerés). (6) A tekercs széleit nyomkodjuk össze jó alaposan, hogy ne tudjon kifolyni majd a töltelék. (7) A henger tetejét tojással kenjük át. (8) Mindez tepsiben mehet az előmelegített sütőbe, s 180-200 fokon süssük kb. 25-30 percig, természetesen ellenőrizzük többször, ha szép aranybarnára sült a teteje, kivehetjük.

A végeredmény! 🙂

Ezután csak fel kell szeletelni, s máris tálalhatjuk! Szerintem nagyon finom, könnyen fogyasztható állva, mászkálva. Véleményem szerint megállja a helyét harapnivalóként szilveszteri összeröffenésen (bulin) is… 🙂

Próbáljátok ki, ha tetszett! 🙂

Örömteli készülődést az ünnepekre!

Puszi: Bree

Akinek átjött a címben  elrejtett gyengusz szópoén,  attól őszintén elnézést kérek (2 éve élek együtt egy szópoén gyárossal, azt hiszem menthetetlenül megfertőződtem 😀 )

Karácsonyi zsongás 1. rész

Elérkezett a várva várt hónap. Tudom, általában, senki nem osztja a véleményem, de számomra a tél a legcsodálatosabb évszak! Megfoghatatlan varázsa van. Szeretem a hó esést, a hideg, friss levegőt, a gyertyákat, a szánkózást, hócsatákat, az adventi vásárt, hogy minden fényes és csillogó. És nem érdekel(nek) ilyenkor a szkeptikus emberek, sem az állandó tömegnyomor a boltokban és, hogy nem lehet egy szál pólóban rohangálni. Ilyenkor mindig jobb kedvem van, feldobnak az ünnepek (advent, szülinap, karácsony, újév). 😀 Remélem nem vagyok teljesen egyedül ezzel az érzéssel.  Kicsit úgy érzem, újra gyerek lehetek. Megengedett, hogy kitörő örömmel lelkesedjek apró dolgokért. Ez feldob! 😛

Ennyi bevezető után… íme az első bejegyzés, amiben már az ünnepre készülök. 🙂

Kezdő háziasszonyként még nem mozgom valami rutinosan a konyhában, így arra jutottam, gyakorlok kicsit karácsony előtt. Nálunk nagy hangsúly van a desszerten, viszont ezzel állok leginkább hadilábon. Tortákat abszolút nem tudok sütni, számomra azok túl nagyok és könnyen tönkre tehetőek. Így kitaláltam (sanszos, nem én vagyok az első), hogy új formát adok nekik, lekicsinyítem őket, úgy nem lesznek annyira ijesztőek, könnyebb lesz velük dolgozni.

Régi barátomat, a muffin sütőt, hívtam segítségül. Mivel kicsit elegem van a muffin tömör tésztájából, valamint a tortákhoz általában nem is azt használnak, én a piskótára szavaztam.

A csomagolás is téliesedett természetesen

Piskóta receptje (24 db mini tortához):

• 10 tojás
• 10 evőkanál cukor
• 10 evőkanál liszt
• 1,5 csomag sütőpor

Elkészítés:

(0) Gyújtsuk be a sütőt. (1) Válasszuk szét a tojássárgáját és fehérjét. A Fehérjét egy nagyobb keverőtálba tegyük, a sárgáját egy tányérba. (2) A tojássárgájához tegyük a 10 ek. cukrot, dolgozzuk össze. (3) A lisztet egy külön tányérban keverjük össze a sütőporral. (4) A tojásfehérjét verjük kemény habbá (annyira legyen kemény, hogyha fejjel lefelé fordítjuk a tálat, akkor sem mozdul meg!). (5) A robotgépet vegyük vissza a legalacsonyabb fokozatra, adagoljuk a habhoz a cukros tojássárgáját. Folyamatosan kevergessük. (6) Ha kész, kis adagonként szórjuk hozzá a sütőporos lisztet. Alaposan dolgozzuk el.

Ki is kevertük a tésztát. Javaslom ezt a fajta piskóta készítési módot, mert ezt nem kell azonnal sütőbe dobni ahhoz, hogy a későbbiekben ne legyen “szivacsos”.

(Mivel karácsonyra készülök, a tésztához kb 2 kiskanálnyi ((csapott)) fahéjat is kevertem.)

Én többféle sütit készítettem.

Dobálhatunk bele gyümölcsöt, túróval is tölthetjük, vagy különböző krémekkel (pl.: puding), csokival.

Javaslat: a “kosárkákat” kb félig töltsük meg tésztával, maximum 3/4-ig, különben kifog folyni a piskóta. 🙂

Az első adag 🙂

Tepsit tegyük az előmelegített sütőbe, s 180 fokon (közepes lángon) süssük. Hozzávetőlegesen 10-12 perc alatt tökéletes lesz. A süti belsejét hústűvel teszteljük lehetőleg, ne késsel. 🙂

Katonás rendben 🙂

Eddig semmi nehézség nem volt! 🙂 DE! Én idén elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, bizony kidekorálok a kis tortákat. Ehhez segítségemre volt két, boltban könnyen megszerezhető eszköz: Tortabevonó és Dekormix.

El is kezdtem alkotni, kisebb nagyobb (inkább kisebb) sikerrel.

Pár tanács, amit lehet nem mindenki tud (bár nem kizárt, hogy én vagyok csak ennyire amatőr): a bevonót hagyjuk kicsit visszahűlni, mert így nem fog olyan könnyen szét folyni, nagyobb valószínűséggel marad ott, ahova kentük 😀 . Viszont folyamatosan figyeljük az állagát, ha nagyon visszaszilárdul melegítsük vissza (fél perc forróvízbe lógatás mindent megold). Többféle bevonót lehet kapni (pl.: porállagút, felolvaszthatót stb.), javaslom, hogy az ünnep előtt próbáljuk ki, kísérletezgessünk vele, hogy ne az utolsó percekben kelljen idegeskedni, mert nem úgy sikerül, ahogy terveztük.

Nem akartam túl extrázni a sütit, így ezt a mázat fehér-piros dekorral szórtam meg. 🙂

Íme:

Az első próbálkozások 🙂

Nem tökéletesek… SŐT… de az ünnepekre alakulni fog a dolog!

Szerintünk nagyon finom, és az illat, amivel megtöltötte a lakást … hhhmmm… mennyei!! 🙂

Próbáljátok ki, ha felkeltette az érdeklődéseteket! 🙂

Nektek van bevált receptetek karácsonyra? 🙂

Örömteli készülődést kívánok Nektek!!!

Puszi: Bree

(még több készülődős bejegyzést itt találtok) 🙂