Szünet vége

   Egy hónap hallgatás után ismét itt vagyok… 😀 Az utóbbi időben magával ragadt a nyár, s nem eresztett. Persze a sürgés-forgás közepette sem mondtam le az alkotásról, viszont odáig már nem jutottam, hogy veletek is meg tudjam osztani kisebb-nagyobb kreálmányaimat, na de ‘ami késik nem múlik szokták’ mondogatni a nagyok… 🙂

   Remélem nektek is legalább annyi szupi élményben volt részetek, mint nekem, ha igen, már jól jártatok. Én nem voltam fesztiválozni, nem is utaztam sok helyre (momentán egy városba, s egy kisebb településre jutottam el, és töltöttem ott 1 napnál többet), igazából itthon voltam…

   Erre a felsorolásra az emberek zöme, akikkel beszéltem, eddig azt mondta: SZEEGÉÉNY, s roppant fancsali képpel igyekeztek kifejezni együtt érzésüket (a legmeghökkentőbb számomra az volt, mikor ezt a postán dolgozó hölgy szájából hallottam válaszként. Oooh, neki persze meséltem semmit, nem vagyunk mi olyan viszonyba 🙂 … de megkérdezte kérek-e utasbiztit, persze nem kértem, a kövi kérdése: Miért, nem utazik sehova? … Hát most pont nem, NA erre megkaptam a fent említett elnyújtott, sajnálkozó szavacskát és persze a ‘citromba harapott pofit’… na mindegy). 🙂

   Persze ez így nem hangzik izgalmasnak, meg húúú de esemény dúsnak, de higgyétek el szuper csajos napoknak, pizsi partiknak, társasozásoknak, ökörködéseknek, beszélgetéseknek, “sportolásoknak” (hát igen… 2 óra alatt megtett 200 hosszt erős túlzás lenne sportolásnak nevezni…igazából csak áztattuk magunkat a medencében és csacsogtunk… 😛 ) lehettem részese. Szóval összegezve számomra ez szuper volt. 😀

   Jövő héten indul a suli (mondjuk nekem még nem, de valakiknek biztos), munka (igaz egyenlőre ingyen, nem baj… de a gondolat, hogy milyen lesz, már most izgalommal tölt el, nem  tudom mi vár rám… de várom) újra forogni kezd a mókuskerék, mégis most úgy érzem tele vagyok tettvággyal, lendülettel, azt hiszem eleget pihentem, most már jöjjön, aminek jönnie kell: diploma, szakma, állás… azt hiszem az elmúlt hónapban megértem… talán felnőttem… bár ez igencsak kétséges, ahogy magamat ismerem, előfordulhat, hogy sosem következik be… ki tudja… 😀

Most, hogy így kipihentük magunkat, újult erővel vetődjünk bele a feladatainkba… 🙂

Hamarosan (remélhetőleg jövő héten) érkezik egy DIY bejegyzés. Egy borzalmas állapotban lévő, szépnek abszolút nem mondható széket fogunk újjá varázsolni… 🙂

A visszalévő nyári szünetre kívánok nektek még sok napsütést és pihenést!

Puszi: Bree

IMG-20150826-02554

Reklámok