RégiÚj emlékek

Múlthéten egy kis kikapcsolódás gyanánt elutaztunk Budapestre. Meglátogattuk az ott élő rokonokat és elmentünk néhány szép helyre, amit sanszos, hogy mindenki ismer sőt, az is lehet, hogy már unja is, nekem még is csodálatos emlékeim vannak róluk és most kicsit nosztalgiázhattam. 🙂

Az utazás is szuper volt, csodák csodája nem tévedtünk el… ez nem szokványos minálunk! 😀 Én alapvetően nem szeretek utazni, nem bírja a gyomrom, unatkozom, sokat kell ülni… szóval van bajom. De most igyekeztem kicsit másként szemlélni a helyzetet, bár nehézkesen indult a reggel, jó kis út volt.

Szép volt a táj, élveztem, hogy előttünk a végtelen út. A kedvenc szakaszom a Dunaújvárosnál lévő híd, ami átvezet a Dunán (M8). Ilyenkor érzem, hogy mindjárt ott vagyunk, már nem kell sok, illetve valamiért szeretem ez a hidat, egyszerű, de szép (főleg éjszaka kivilágítva).

Összesen négy napot voltunk fent. Kedden utaztunk, így ebédre értünk fel. Ezen a napon csak lazultunk a családdal, társasoztunk, beszélgettünk. A nagymamámnál aludtunk, aki fővárosunktól 25 km-re él. Szeretek itt lenni, mert elég csendes, szuper hely, ha az ember el akar vonulni a nagy forgatagtól, viszont 15 perc vonattal és máris a város közepén vagy. 😀

Szerdára állatkertezést terveztünk, de az időjárás úgy döntött, hogy háborút indít ellenünk. Mi (párommal, bátyámmal és a feleségével) úgy döntöttünk nem hódolunk be és hősiesen neki vágtunk az útnak, nem rettenünk vissza. 15 perc az út gyalog ki a vasútállomásra, ez alatt teljesen eláztunk. Mikor leszálltunk már nem esett, mégis úgy döntöttünk inkább valami meleg, fedett helyre húzódunk. Így beültünk börgerezni és mozizni a Westendbe. Gondolhatnánk, ez nem nagy dolog. Nekem még is fontos ez a hely, pár évvel ezelőtt minden nyáron, mikor fent nyaraltam eljöttünk ide és megnéztünk valamit apuval. Szuper volt. Most sem csalódtam. Roppant felnőttes filmet választottunk. A kis kedvencek titkos életét néztük meg 3D-ben. Áááááá, kicsit se lógtunk ki a gyerekek közül. De állítom mi szórakoztunk a legjobban a teremben. 😀

(1.kép: Westend mögötti park rész 2.kép: Jegy+szemcsi 3.kép: 4en a mozi előtt 4.kép: Báty és én 🙂 5.kép: A.-val a legjobban sikerült közös szelfin 6.kép: hát… én :D)

Mire kiértünk a moziból gyönyörű idő lett, viszont az állatkertet nem tudtuk volna nyugodtan végig járni, ezért inkább elugrottunk a Margit-szigetre.

Kb 6-7 éves koromban jártam itt utoljára, de emlékeztem, hogy gyönyörű hely, sok-sok virággal. Nem csalódtam most sem. Lehet sokan legyintenek csak: elcsépelt hely. Szerintem szép és romantikus. Sétáljatok arra, ha tehetitek és szépségre vágytok. 😉

Margit híd
A sziget egyik bejárata és a csoda szép táncoló szökőkút. Erről videót is hoztam nektek, nem a legjobb minőség, ezért bocsi, de talán egy picit visszaadja, milyen szuper is volt. Egyszer mindenképp érdemes megnézni szerintem élőben.

A videókat ITT  illetve ITT tudod megtekinteni.

Néhány amatőr fotó a szép kertek egy részéről, élőben persze százszor, százszor szebb.
Mesébe illő ösvények és hatalmas zöld övezet… hhhmmm roppant megnyugtató hely
Madách Imre szobra illetve a Ferences kolostor rom

1.jpg

Szuper nap volt. Régen sétáltam ennyit a természetben, jó volt kicsit bóklászni. 🙂

Hullafáradtan estünk haza, mindenki kidőlt… (puhány városi banda vagyunk 😀 )

6.jpg

Csütörtökön eljutottunk az állatkertbe, bár fenyegettek minket ismét hátráltató körülmények, győzedelmeskedtünk. 😀 Nem gondoltam volna, de eszméletlenül élveztem. Azt hittem ez a hely csak a gyerekeknek nagy szám, de rá kellett jönnöm, felnőttként szórakoztatóbb.

A bejárat előtt nagy várakozással
A japán kert egy része, és Nagy-tó
Volt sok érdekes halacska
Játékos majmóca
Bámészkodókat unó orangután, akit az eberek nagy többsége legorillázott (szegény pára)
Kedvenc nagytestű barátaim
És még sok szépség, akiket jó volt látni
Gorillák (igen az igazi gorillák), akik hihetetlenül jó pofák voltak és igazán látványos bunyót produkáltak.

ÉÉééés a kedvenceim 😀 ❤

Hál’ Isten nem maradtunk le a Fóka-mókáról sem, ahol különböző mutatványokat láthattunk tőlük illetve sok érdekes infót hallhattunk. Nagyon szórakoztató volt, ha kíváncsiak vagytok egy kis ízelítőre, kattintsatok IDE, hoztam egy kis videót, hogy veletek is meg tudjam osztani kicsit az élményt. 🙂

A szuper napot, szuper finomsággal zártuk.

Én és a nagy kedvencem:

33

Este ismét kicsit elcsigázottan tértünk haza, de ez nem gátolt meg minket, hogy egy kilónyi lisztből készült nokedli szaggatással zárjuk a napot. Talán mondanom sem kell, senkit nem kellett álomba ringatni. 😉

Pénteken a haza utazás előtti pakolás illetve a kocsi teljes ki/letakarítása, majd a búcsúzás töltötte ki az időnket, majd egy hosszú haza úttal zártuk ezeket a szép napokat.

Visszafelé csak ketten voltunk A.-val, de az út így talán még érdekesebb volt. Szuper volt zavartalanul beszélgetni, se telefon, se semmi külső, zavaró tényező… jó is ez.

Hmmm…. de hosszú lett ez a bejegyzés. Azért remélem nem utáltátok. Tudom nem mutattam semmi nagy látványosságot, de remélem átsüt kicsit belőle, amiért megosztottam veletek. Szerettem volna megmutatni, ha nem utazol külföldre és nem mész szuper egzotikus helyre, akkor is láthatsz szép dolgokat és szerezhetsz életre szóló élményeket. Kérlek ne értsetek félre, szuper dolog megismerni a világot, de vedd észre a környezetedben lévő szépet is és élvezd ki. 🙂

Ti merre jártatok a nyáron? HA van kedvetek írjátok meg, milyen klassz élményekkel gazdagodtatok idén. 🙂

1

Puszi: Bree

Reklámok

Volt egy tábor 2.0

Nyaraim fix programja az egy hetes ifi tábor (Volt egy tábor 1.0). Az évek alatt sikerült felnőnöm annyira (ez kicsit furán érintett idén), hogy ebben az évben a szervező csapat része lehettem, illetve “előadóként” (na ez egy szuper erős kifejezés) voltam jelen. Kicsit furcsa volt a tábor résztvevők ezen oldalán lenni, félszegen is mozogtam ebben a szerepben.

Csodálatos helyen voltunk idén. Szívem csücske ez a tábor, mindig jó érzéssel és örömmel tölt el, mikor rágondolok és visszatérek ide. Ez a település nem más, mint Súr. Általában, ha kimondom ezt a nevet furán bandzsán néznek rám, ezért mutatok néhány képet a helyről.

(Bal: térképen Súr és a címer; Jobb: a táborunk 🙂 )

(Bal: kocsiból fotóztam Súrtól 5 percre ((mert a városi gyerek ritkán lát tehenet)); Jobb: kilátás)

Minden félszegségem ellenére nagyon élveztem ezt a szűk 6 napot. Kaptam egy szuper 9 fős csoportot, akikkel fergeteges órákat tölthettem el. Sokat nevettünk, játszottunk, beszélgettünk együtt. Király nevet is találtunk magunknak. Mi lettünk a TéglAsztal Lovagjai. 😀 😛

Természetesen készítettünk közös szelfiket. Ezen kívül nagy projektünk volt, hogy a tábor utolsó estéjén megrendezésre került, immár megszokottá vált, Talent-showon saját dallal lépjünk fel. Innen is gratulálok kicsiny csapatomnak, ugyan is fergetegesen tudtunk együtt komponálni. Kb. 2 óra alatt hoztunk össze (már létező dallamra) egy 3 verséből álló dalocskát. Amit acapella  adtunk elő, és csettintéssel, tapssal bolondítottunk meg. Nagyon büszke voltam magunkra, a csapatra, mert azt tapasztaltam, hogy mindenki beletette, amit csak képességei engedtek és nem húzta a száját senki, nem vonta ki magát a produkcióból!  🙂

3

Nagy kihagyás után ismét tarthattam kis előadást (ami nem is sikerült annyira kicsire). Éreztem magamon, hogy kiestem a gyakorlatból, a gimi azért már jóó 4 éve véget ért. De mivel a táborozók roppant elnézők és segítőkészek voltak, mindenben álltak rendelkezésemre. Valamint ismét megemlíteném a csapatomat, akik nagy lelki támaszt nyújtottak az előadás előtt, alatt és hát utána. 🙂

2

Hála Istennek sok szabadidőnk volt a tábor ideje alatt. Rengeteget szelfiztünk. Mert mi mást is csinálna egy fiatal? 😛 Valamint tudtunk ping-pongozni, menő volt a foci, tollasozás is. A tábor területén van egy játszótér is, megdöbbenésemre a nagy, lakli (jajj, senki meg ne sértődjön) kamaszok előszeretettel vették birtokba ezt, főleg az ugráló asztalt, vagy hogyan is hívják azt.

1

ÉÉÉÉssss, hogy ne csak meséljek nektek egy táborról, ahol nem voltatok ott, mutatok valami beépíthetőt is a minden napjaitokba… vagy mi… 😀 Andival ismét összeültünk/álltunk és én kölcsön vettem a haját. 🙂 Rengetegszer megírtam már mennyire szeretem Andi haját, most sem csalódtam benne. Egy nagyon egyszerű, de mutatós frizurát alkottunk.

Dupla holland fonás, amit láthatunk. A felső fonást úgy készítettem, ahogy egy régebbi bejegyzésemben is mutattam. A lényeg, hogy lentről nem, csak fentről fogtam hozzá fokozatosan hajtincseket. Az alsót pedig rendesen holland vagy fordított kalács fonásban csináltam meg. Ezután egyszerűen összegumiztam a két fonatot lent.

Szerintem nagyon egyszerű, de szép frizura, amit nagyon sokféleképpen variálhattok a mindennapokban.

Remélem nem untattalak titeket ezzel a bejegyzéssel sem. 🙂 Ha van kedvetek írjátok meg kommentben milyen szupi helyeken jártatok eddig nyáron, vagy mi vár még rátok! 🙂

Remélem élmény dús nyaratok lesz vagy inkább már most az van! Élvezzétek a szünetet! 😀

Puszi: Bree

13.jpg

Szünet vége

   Egy hónap hallgatás után ismét itt vagyok… 😀 Az utóbbi időben magával ragadt a nyár, s nem eresztett. Persze a sürgés-forgás közepette sem mondtam le az alkotásról, viszont odáig már nem jutottam, hogy veletek is meg tudjam osztani kisebb-nagyobb kreálmányaimat, na de ‘ami késik nem múlik szokták’ mondogatni a nagyok… 🙂

   Remélem nektek is legalább annyi szupi élményben volt részetek, mint nekem, ha igen, már jól jártatok. Én nem voltam fesztiválozni, nem is utaztam sok helyre (momentán egy városba, s egy kisebb településre jutottam el, és töltöttem ott 1 napnál többet), igazából itthon voltam…

   Erre a felsorolásra az emberek zöme, akikkel beszéltem, eddig azt mondta: SZEEGÉÉNY, s roppant fancsali képpel igyekeztek kifejezni együtt érzésüket (a legmeghökkentőbb számomra az volt, mikor ezt a postán dolgozó hölgy szájából hallottam válaszként. Oooh, neki persze meséltem semmit, nem vagyunk mi olyan viszonyba 🙂 … de megkérdezte kérek-e utasbiztit, persze nem kértem, a kövi kérdése: Miért, nem utazik sehova? … Hát most pont nem, NA erre megkaptam a fent említett elnyújtott, sajnálkozó szavacskát és persze a ‘citromba harapott pofit’… na mindegy). 🙂

   Persze ez így nem hangzik izgalmasnak, meg húúú de esemény dúsnak, de higgyétek el szuper csajos napoknak, pizsi partiknak, társasozásoknak, ökörködéseknek, beszélgetéseknek, “sportolásoknak” (hát igen… 2 óra alatt megtett 200 hosszt erős túlzás lenne sportolásnak nevezni…igazából csak áztattuk magunkat a medencében és csacsogtunk… 😛 ) lehettem részese. Szóval összegezve számomra ez szuper volt. 😀

   Jövő héten indul a suli (mondjuk nekem még nem, de valakiknek biztos), munka (igaz egyenlőre ingyen, nem baj… de a gondolat, hogy milyen lesz, már most izgalommal tölt el, nem  tudom mi vár rám… de várom) újra forogni kezd a mókuskerék, mégis most úgy érzem tele vagyok tettvággyal, lendülettel, azt hiszem eleget pihentem, most már jöjjön, aminek jönnie kell: diploma, szakma, állás… azt hiszem az elmúlt hónapban megértem… talán felnőttem… bár ez igencsak kétséges, ahogy magamat ismerem, előfordulhat, hogy sosem következik be… ki tudja… 😀

Most, hogy így kipihentük magunkat, újult erővel vetődjünk bele a feladatainkba… 🙂

Hamarosan (remélhetőleg jövő héten) érkezik egy DIY bejegyzés. Egy borzalmas állapotban lévő, szépnek abszolút nem mondható széket fogunk újjá varázsolni… 🙂

A visszalévő nyári szünetre kívánok nektek még sok napsütést és pihenést!

Puszi: Bree

IMG-20150826-02554

Tábori élmények

Nem szokásom az életem eseményeiről bejegyzést írni, talán eddig 4-5 ilyen készült a két év alatt. Most viszont annyira tele vagyok  élményekkel, hogy muszáj vagyok kiírni magamból. Fogadjátok szeretettel. 😀 Az elmúlt héten lehetőségem volt részt venni egy ifi táborban. Mondanom sem … olvasásának folytatása